2019-ben a Történelmiregény-írók Társasága gondozásában jelent meg a Harcosok Vértanúk Boszorkányok című novelláskötet, amely 16 novellán keresztül kalazuol el minket a történelem különleges szegleteiben az ókori Rómától egészen napjainkig.
Amikor egy történelmi események ihlette művet veszek a kezembe, mindig van bennem némi félelem. A történelem, az irodalom és a fantázia találkozása ugyanis létrehozhat nagyon fantasztikus, de nagyon borzalmas műveket is. Egy ilyen történetnél nagyon fontos a hitelesség, ugyanakkor a túlzott hitelességre való törekvés gyakran szárazzá, élvezhetetlenné teszi a művet, ami nem jó, de az sem, amikor az írói fantázia jelentősen megmásítja a történelmi eseményeket. Éppen ezért a történelmi ihletésű művek szerzőinek roppant óvatosan kell eljárniuk, hiszen mindamellett, hogy rendkívül alapos kutatómunkát kell végezniük, terjedelmes tudáasnyagukat emészthetően, élvezetesen kell átadniuk.
Amikor Izolde Johannsen megkérdezte, van-e kedvem írni a kötetről, a félelmemet a kíváncsiság váltotta fel. Izolde neve ugyanis már garancia volt a számomra, hiszen több regényét is olvastam, amikor pedig megkaptam a kötetet, számos ismerős névvel találkoztam, így sikerült lenyelnem a félelmemet. Izolde Johannsen mellett Trux Béla, Hacsek Zsófia, Gál Vilmos, Tapodi Brigitta, Bakóczy Sára, Csikász Lajos, Bányai D. Ilona, Gáspár Ferenc, Urbánszki László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Solymár András, Soós Tibor, Andy Baron, Várkonyi Tibor egy-egy novelláját olvashatjuk a kötetben.
A történetek különböző hangvételben elevenítik fel a történelem egy-egy pontját. Andy Baron az ókori Római Birodalomba repít minket, Soós Tibor Imre herceg leendő feleségének útját, és a királyi családdal való megismerkedését meséli el, de a szemszögéből megismerhetjük a vadkanbalesetet, és azt is, hogy mi történt utána, Solymár András pedig azt mutatja meg, mi történt Imre herceg előtt. (Érdekes volt ezt az eseményt két teljesen más nézőpontból is elolvasni.) Cselenyák Imre Gellért vértanúságának történetét írja meg, Bónizs Róbert a boszorkányüldözések időszakátba enged betekintést. Urbánszki László novellája egy fogadó képét festi le az olvasónak rendkívül humoros és szabados stílusban, Gáspár Ferenc megmutatja, hogyan leplezték le a pénzhamisítókat a középkorban. Bányai D. Ilona a történelem romantikus oldalát mutatja meg nekünk, történetében Mátyás király álruhába bújik, Dr. Várkonyi Tibor Isztambulba kalauzolja az olvasót, és bemutatja, hogyan élték meg a fogságot az előkelőségek, Csikász Lajos pedig a férjválasztás nehézségeiről ír a XVII. században. Bakóczy Sára a XIX. század irodalmi életét mutatja be, Tapodi Brigitta pedig az Angyalkert kisdedóvó korai éveiről ír. Gál Vilmos az 1873-as világkiállításra repít minket, Hacsek Zsófia novellája az első világháborúban játszódik, Trux Béla a sztálingrádi borzalmakat tárja elénk, Izolde Johannsen pedig a második világháborút követő időszakot mutatja be nekünk, amikor német családok tízezreit bélyegezték meg csak azért, mert a családfő a náci Németország oldalán harcolt.
A Harcosok Vértanúk Boszorkányok számos olyan perspektívát mutat nekünk, amelyet a hagyományos történelemkönyvekben talán nem láthatunk. A kötet egésze egy nagyon különleges élmény, elmerülhetünk a különböző korokban, ugyanakkor a novella műfajának korlátai miatt nem tudtam teljesen átadni magam az élménynek. Ez a hiányérzet ugyanakkor egyáltalán nem hiba, ez a kötet ugyanis leginkább arra alkalmas, hogy meghozza a kedvünket egy nagyobb hangvételű történelmi regény elolvasásához, és hogy olyan rejtett emberi történeteket és témákat emeljen ki, amelyekről izgatottan olvasunk a Rubiconban. A változatos stílus és hangvétel is épp erre az érzetre erősít rá, ugyanakkor azt a történelem természetét is remelkül lefesti, hiszen a borzalmakat vidámság és szerelem követi, és sokszor ezek egyszerre vannak jelen.
Összességében a Harcosok Vértanúk Boszorkányok egy igazi történelmi kaland, amelyre a jelenlegi bezártságban nagy szükségünk van, és amely kiváló előétel lehet egy testes történelmi regény előtt.
