Lírai önmegtartóztatás

Írta: - szeptember 14, 2015


csöndesen kiradírozni a szavakat
hogy a rímtelen gondolat nyersen
szürke gombokat fessen
az i-re pont helyett

éppen most kellett
letenni a szakadt húrú lantot

reszkető kezekkel lapot kitépni
tűzbe dobni hagyni elégni
néma sikollyal 

éppen most kellett
letenni a szakadt húrú lantot

írni?
szavakkal tovább nem bírni
nem lehet sírni
vége a dalnak

alaktalan alakot öltő művészet
(kontár)munkát kíván
meztelenre festett szöveged 
magzatburkát az arcodra kenheted

mit akarsz te hitvány?
írásból megélni?
szótekerő a kifacsart életed
művészetté válik
az én mint nap és hold

én a rímpár mely össze nem passzol
én a hang a dallam a  szó
ki én vagyok most ki én voltam akkor
mikor a szó hópelyhekként szállt a költő 
gyűrött papírjára 

mikor a raccsoló szavalta a Nemzeti Himnuszt
és a kórus dallamot dalolt

 de éppen most kellett
letenni a szakadt húrú lantot

megcsalás
hazug hazug hazug!
miért költő már a költő
ha nincs aki hallja
a múzsa énekét?

nem látod már a rímbe faragott szobrot
mely titkolt vallomást mondott
állóképbe takarva

nem kell ma semmi szerkesztes
nem kell ekezet sem pont
nem kell nagybetű se ritmus
torold az ars poeticat

ezahuszonegyedikszazadtizenotodikeve.

és éppen most kellett
letenni a szakadt húrú lantot





Olvasd el ezeket is!

0 Comments

Szólj hozzá!

Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!