mára

alaktalan hangokat üvölt

alaktalan hangokat üvölt

hisztéria hurrikán hullámokat generál

hősies hőstettként értékeli

tetteit

amorf fájdalom tekereg

amorf fájdalom tekereg

sálként a koldus nyakán

elvetélt anekdota szól halott méltóságáról

borús ég süt rá

golyózápor hull fejére

golyózápor hull fejére

atomvillám szaggatja ketté

Zeusz dühös, Isten ordít

még az istentelen is imát mormol

mi Atyánk, ki a mennyekben vagy

mi Atyánk, ki a mennyekben vagy

így álmodtad-e meg az embert?

vérben forgó szemekkel

mint éhező vad csontért viaskodik

gombafelhő mögül nézi

ahogy a világ a porba hull

fölöttünk fú a förtelmes halál

fölöttünk fú a förtelmes halál*

de a lágy szellő arcod melengeti

vakon felszállsz a csuklós buszra

de nem tudod, hol a végállomás

*Radnóti Miklós