visszarántott viszont látott
ott
ahová ő visszavágyott
pont
ahol ő búcsút mondott
én ott ragadtam
ott
mezítláb a pocsolyában
bőrig ázva a hidegben
vég
nem közlegett
mert az élet vége
hétvégén nem esedékes

azt
mondta valaki ott a sarkon
hogy áthallások nélkül az élet minden
formájában végtelen
és
hogy a fizetésnap olyan luxus
amit az ember csak egyszer él meg egy hónapban
olyan
mindegy
mi történik
mert az élet ugyan halad
de
a sárban ragadva
a szoborrá dermedt emberek
lelke is ott marad

ezt
mondta a fogatlan
a kocsmában
a hitelre vett bora mellett
majd a másik
elhúzta utolsó nótáját