gyűlölet 2.0

kopott utakon lépkedő örök gyűlölet

fog kezet a plakátmagányban álldogáló üres lelkekkel

csöndes szerelmük gyümölcse vörösre érik

mint a vér- ha úgy tetszik

bár a lényeg a mondatban

éppen az hogy a gyűlölet alakot ölt

és bár legyen a naiv bármilyen vak

nem lehet két mondattal világbékét

hajtogatni a gyűrött papírokból

mert hát a szabadság is alaktalan

és talán éppen ezért

olyan nagy a szenvedély minden csókban

a meztelen gyűlölet csábításában mindenképpen

egy új paradicsomot látni olyan

bűnmentes negédes orgiát

mintha Ádám és Éva mindörökre a Paradicsomban maradt volna

és mindenki gyásztalanul vont volna vállat halottaira

olyan jó érzelemből baszni

kőkeményen mintha nem lenne holnap

és a holnap nincs is mert csak ma van

mindent felemésztő nyers gyűlölet

 mert a tegnapi már történelem