A Tarandus Kiadó jóvoltából
jelent meg Kamila Shamsie történelmi regénye, az Istent a kőben, amely egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol
bennünket, és a különös keleti utazás közben nemcsak a múlttal és a jelennel,
hanem a forrongó eszmékkel és az első világháború kegyetlenségeivel is
megismerkedhetünk.

A történet azonban nem ragad meg
ennyinél. Az elérhetetlennek tűnő szerelem, és Vivian egyenjogúságért tett erőfeszítései
mellett Kajjam és Nadzsíb epizódjain keresztül azonban a háború hatásairól is képet kapunk,
ugyanakkor a nők helyzete és emancipációs törekvése egy új, vallási ideáktól és
hagyományoktól túlfűtött helyzetbe kerül, melyet egy férfi nézőpontjából is
megismerhetünk. Az Istent a kőben
éppen emiatt a komplexitás miatt képes túlmutatni a zsánerén, hogy nem elégszik
meg azzal, hogy feltárja a múltat, a legpontosabb képet kívánja adni a jelenről
is, ahol az eszmék, törekvések magukkal ragadják az embert, és könnyen egy
végzetesnek tűnő spirálba keveredhetnek.
Az Istent a kőben azonban mégis tart két lépés távolságot a regény és
az (európai) olvasó között. Hiszen számunkra a Dareiosz király, és korszakának
történelme távolinak, elérhetetlennek tűnik, az átlagtudásunk egyszerűen nem
teszi lehetővé, hogy ezeket a múltbeli történéseket, legendákat tökéletesen
megértsük. Éppen ezért a mű valamiféle mesevilágba repít, amely akár a jelen
menekülőútvonala is lehetne. Mindettől függetlenül a jelen tragédiái, a
szereplők motivációi teljesen átélhetővé válnak, és talán éppen ez a kettősség
képes magával ragadni az olvasót.
0 Megjegyzések
Szólj hozzá!
Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!