Advertisement

Main Ad

önámítás

önámítás a lélegzetvétel
a siker színpadán állva
mert a függöny mögött
még mindig a múlt lapul

azt mondják hogy a kemény munka
majd meghozza gyümölcsét
de folyton lihegni rohanás közben
egy láthatatlan cél után
éppolyan fárasztó
mint kerítést építeni magunk köré
hogy kizárjuk a múltat és a jelent
 az áhított jövőre fókuszálva
de közben az  úgynevezett élet
 minden fájdalma és drága gyógyszere
a kezdete és a vége
úgy szűnik meg létezni
mint az álmok egy szürke délután

csak a vak önámítás marad
hogy elhidd tényleg a jó úton jársz
de egy napon majd éppen 
a siker küszöbén állva veszed tudomásul
 hogy nem vagy több egy üres doboznál


Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések