Klinkovics Márta Xénia regénye, a Mélyebbre, magasabbra egy mélyre hatoló szerelmi történet, amely fontos kérdéseket feszeget. Ötvenhez közelítve az ember számos problémával szembesül. A kiüresedett házasságok boldogtalansághoz vezethetnek, és az egyre erősödő vágy egy új szerelem, egy új, boldog élet iránt, mindent darabjaira rombolhat, amit korábban gondosan, apránként építettünk fel. Felmerül tehát a kérdés: Vajon megéri magunk mögött hagyni mindent, hogy csak a vágyainknak éljünk?

A regény főhőse, Dobay Flóra ötvenhez közelítve megtapasztalja, hogy a világ egyik pillanatról a másikra milyen labilissá tud válni. Flóra jó módban él, sokat utazik, sikeres, művelt, rátalál egy regénybe illő szerelem, azonban egy napon ráébred, hogy az élete nem több puszta látszatnál. A történet előrehaladtával számos kérdést tesz fel magának: Milyen egy nő élete a válás után? Hogyan lehet talpra állni? Mennyit ér egy középkorú nő egy olyan világban, amelyben a nő egyetlen igazi erénye a fiatalság?

Klinkovics Márta Xénia nagy hangsúlyt fektet az érzelmi sík részletes ábrázolására, aprólékosan ábrázolja a létbizonytalanságba süppedt, ötvenes korosztályt, akik már bizonyítottak az életben, hiszen karriert építettek, családot alapítottak, felnevelték gyerekeiket, azonban házaséletükben már megszűnt a szenvedély, és a hideg kapcsolatokat csak a megszokás és a kötelességtudat tartja egyben. Egy ilyen közegben álomvilágba csöppen az, aki új szerelemre talál, ám amint a röpke illúzió elillan, csak a kérdések, a félelmek és a bizonytalanság marad.

A regény egy ponton ugyanakkor sokat veszít az életszerűségéből. A nyelvezete, illetve minden részletet megmagyarázó párbeszédek ugyanis idegenné tették a szöveget, a szereplők ugyanis minden mozzanatukat, minden motivációjukat olyan alaposan, olyan nyakatekerten megmagyarázták, hogy az a narráció kárára ment, a dialógusok olykor kifejezetten mesterkéltnek és kevésbé életszerűnek hatottak éppen az irodalmiságuk miatt, így történet végig tartott két lépés távolságot az olvasó és a magas irodalom között. Ugyanakkor, éppen emiatt a finomsága miatt a Mélyebbre, magasabbra képes volt kiszakadni a magánkiadások sztereotípiájából, és egy olyan szintre emelkedni, amelyben a szépirodalom a maga nyelvezetével és intertextualitásával része a regénynek. Része a hétköznapoknak, ápolja a nyelvet. Építi a cselekményt, gondozza a kapcsolatokat. (Lásd Gábor példáját, aki azért, hogy meghódítsa Flórát, szépirodalmi alkotásokat kezd tanulmányozni.)

A Mélyebbre, magasabbra  a célközönsége számára fontos olvasmány. Segít megérteni, pontosan mi is zajlik bennünk, miközben a cselekmény sodrásával mégis kiszakadunk a hétköznapokból. Klinkovics Márta Xénia megtalálta a hangot, amivel felteheti a megfelelő kérdéseket, ugyanakkor azt is pontosan tudta, milyen válaszokat adjon. A Mélyebbre, magasabbra éppen ezért válik univerzálissá, mindenki megtalálhatja benne saját életének töredékeit. Talán éppen ezért jelölték 2016-ban Margó-díjra, hiszen ez a finom érzékenység ritka a kortárs magyar irodalomban.