Vörösmarty az alternatív hírek univerzumában

Klasszikusokról másképp rovatomban érdekes kísérletre vállalkozom, ugyanis megpróbálok egy-egy jól ismert irodalmi művet új, modern kontextusba  helyezni. Első cikkemben a kedvenc Vörösmarty-versem kerül terítékre, a Guttenberg-albumba ugyanis a poszt-Gutenberg galaxisban talán aktuálisabb, mint az 1839-es megírásakor.

A mű, ahogy a cím is sugallja, egy különleges alkalomra készült. 1839-ben Johanes Gutenberg tiszteletére egy albumot adtak ki Németországban, amelyben Vörösmarty verse magyarul és németül is megjelent. A költő egyetlen körmondatban festette fel a tökéletes társadalom megvalósulásának képét. A különböző feltételek utópisztikus jövőt jósoltak, hiszen a világbéke, a zsarnokság és a tudatlanság megszűnése egy egyenlő társadalom reményét ígérte. De vajon méltó lett-e Gutenberg nevéhez a világ? Mert bár ugyan a zsarnokság elméletben eltűnt, és a tudás mindenki számára hozzáférhetővé vált, mégsem biztos, hogy méltó emléket adott a világ.

Nézzük meg először is, mi történt a Gutenberg galaxissal! A Gutenberg-galaxis a könyvnyomtatás óta a tudás terjedésének univerzuma volt. Triviális, de ki kell mondani, a tudás a könyveken, azok elérhetőségén és mennyiségén alapult. A Gutenberg-galaxis a kultúra alappillérének számított, ami a vers megírásakor még nem volt hozzáférhető mindenki számára. A XXI. században azonban, ahol már túlléptünk a könyvek információterjesztésének korlátjain, és az interneten keresztül korlátlan mennyiségű információhoz juthatunk hozzá, joggal tehetjük fel a kérdést: Vajon mennyiben változott Vörösmarty szavainak aktualitása?

„Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt;”

Ha Vörösmarty Mihálynak ma lenne egy profilja bármely közösségi oldalon, a vers kezdőmondata tökéletesen leírja azt a problémát, amivel a kortárs médiatudomány leginkább szembesül. Ugyanis az internet az információ megosztásának fellegvára, az alternatív hírek egyre szélesebb körben való elterjedése egyre nagyobb rétegeket manipulál. Vörösmarty tehát egy olyan problémát látott meg, amely a saját korában a magas analfabetizmus illetve a cenzúra közvetlen következménye, a XXI. században pedig a szűretlen, ellenőrizetlen információrengeteg okozta „sokkból” fakad. Mivel az internet demokratikus intézmény, mindenki „alkotmányos joga” a szabad véleménynyilvánítás, amelyet a legkülönbözőbb fórumokon tehet meg. Ezen az alapelven építkezik a média is, amely így válik a hazug álmok papjaivá, hiszen képes arra, hogy jelentéktelen történetekből teremtsen gigantikus szenzációt, futószalagszerűen gyártsa a botrányokat, és ferdítse el  valóságot, amellyel az áltudományok fellegvárává válik.


Vörösmarty szavainak aktualitását azonban nem csak ez jelzi. A vers további részében a korszak társadalmi-politikai kondícióit festi le, amely az elmúlt közel kétszáz évben csak a szereplők és a kondíciók változtak, az agresszió, a gyűlölet és a szegénység ugyanúgy az életünk része maradt. Ezek azonban a média hatására még nyomatékosabb részt vállalnak a véleményünk, világképünk formálására.

Ha Vörösmartynak lenne egy profilja, töménytelen mennyiségű hírt olvasna a terrorizmusról, háborúkról, arról a többmillió emberről, akik nyomorogva, mélyszegénységben élnek, a gyűlöletről, ami a kommentekből, blogokból és videókból árad. Sorai tehát a modern kor ódájaként is értelmezhetjük, amelyben világosan látható, hogy egy adott korszakban fennálló viszonyok alapjai örökre megmaradnak, csak a közeg és a szereplők változnak. Modern epigramma, a korszak sírfelirata, egy jelenkép, melynek jövővíziója egy olyan utópia, egy steril, békés társadalmat predesztinál. És hogy hogyan teljesülhetnének a Vörösmarty által lejegyzett feltételek? Ha a szabadság az ész és az erő harmóniába kerülne, és egy olyan mediatizált közeg jönne létre, amelyben különbséget tehetünk a hazug álmok papjainak prédikációi illetve a valóság között. 

A cikk az Imádom a könyveket magazin 3. számában jelent meg.


Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések