Advertisement

Main Ad

Új életre ébredve a múlt fogságában

Gergely Melinda regénye, az Új életre ébredve egy különleges kapcsolat kibontakozását mutatta be nekünk. Jázmin és Krisztián története azonban nem ért véget, hiszen a regény második részében Jázmin emlékei visszatérnek, a pár élete pedig teljesen felfordul.

Van a folytatásoknak egy átka, ami leginkább abból fakad, hogy a szerző elveszti az autonómiáját, hiszen - főként ha sikeres egy alkotás - a rajongók nagy nyomás alá helyezik őt, hiszen konkrét elvárásaik vannak a folytatással kapcsolatban. Ezért nem halhatott meg Harry Potter, ezért született meg a Szabadság ötven árnyalata, és még hosszasan sorolhatnám a példákat.  Ez az átok szerencsére nem teljesül minden esetben, hiszen hiába a kiadói vagy olvasói nyomás, ha a történet már előre megszületett az író fejében. Ilyenkor a részekre darabolás egy logikus döntés annak érdekében, hogy a történet könnyebben fogyaszthatóvá váljon. Ez persze nem jelenti azt, hogy az író nem vesz figyelembe bizonyos olvasói igényeket, de a víziója sokkal erősebb, ez pedig azt eredményezi, hogy a folytatások színvonala sem csökken még csak egy kicsit sem.

Az Új életre ébredve második része méltó az első részhez. Noha a történet nem a merész cselekményvezetésével veszi le az olvasót a lábáról (Jázmin emlékezete visszatér, ezért visszamegy az erőszakos férjéhez, hogy elváljon tőle, és magával vigye kislányát, hogy új életet kezdhessen Krisztiánnal) Gergely Melinda írói stílusa és a regényben feltett kérdések és azok aprólékos megválaszolása teszik különlegessé a regényt. A második rész kérdésfeltevései talán még merészebbek, hiszen Jázmin az emlékei visszatértével egy már-már skizofrén állapotba kerül, a múltbéli és a jelen énje ugyanis súlyos konfliktusokba kerül. Ez az alapkonfliktus a katalizátora Jázmin családi drámájának, amely tovább fokozódik Krisztián jelenlétével.

Úgy gondolom, hogy a két kötet együttesen teszi teljessé a történetet. Így ugyanis minden kérdésünkre választ kaphattunk, miközben a romantikus vagy drámai fordulatokból sem szenvedtünk hiányt. Gergely Melinda regénye továbbra is azoknak ajánlott, akik inkább a romantikus műfajt kedvelik, hiszen egy jól kidolgozott, motivációval és háttér-történettel rendelkező karakter arzenállal rendelkező könyvet olvashatnak (ami a romantikus zsánerben nagyon ritka manapság). A szerző nem csak szórakoztatni akar, hanem kérdéseket feltenni, elmorfondírozni az életről, a kapcsolatok természetéről, és a múlt és jelen viszonyáról is. Éppen ezért érdemes figyelni a szerzőre a jövőben is.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések