L.J. Wesley munkássága azóta kerülget, amióta nagyjából egy éve találkoztunk az Imádom a könyveket író-blogger-olvasó találkozóján. Aztán most, a szerző nyereményjátékának köszönhetően sikerült hozzájutnom a legújabb regényéhez, amely egy kómában élő nő különleges történetét meséli el.

A regény legnagyobb erénye, hogy egy pillanat alatt magába szippant. Egyáltalán nem hosszú, a rövid fejezetek és a szöveg nyelvezete pedig nagyon könnyűvé teszi az olvasást. Talán éppen amiatt, hogy egyáltalán nem kellett "megküzdenem a szöveggel" a drámai tartalom egy kicsit feloldódott, Brooke igazi drámája – első olvasatra legalábbis – nem válik igazán átélhetővé. Azonban egyetlen percre sem válik lapossá a történet. L.J. Wesley ugyanis nagyon jó ütemben adagolja az információt, Brooke ugyanis pontosan azokat a kérdéseket teszi fel, amiket mi is feltennénk, és úgy jön rá élete eseményeire, ahogyan mi olvasók is, apró darabokban.
Összességében tehát a Brooke egy gyorsan elolvasható, ámde többszöri olvasásra ajánlott regény, a történet gyorsan magába szippant, azonban ha túl gyorsan akarunk végezni vele, nem tudjuk kellőképpen átélni a hősnő drámáját. Maga a történet alapgondolata egyébként egy nagyon jó kísérlet, naplóregényként talán még soha nem is olvastam hasonlót. Az ilyen kísérletektől pedig újra felcsillan a remény a szememben: talán még képes lehet az irodalom a jelen korban is újat mutatni.
0 Megjegyzések
Szólj hozzá!
Számít a véleményed! Írd meg kommentben és beszélgessünk egy jót!