Donászi Franciska Csókvírus című könyve éppen ma, a szerző születésnapján jelenik meg, éppen ezért gondoltam, remek időzítés lenne éppen ma megosztani a gondolataimat legújabb kötete kapcsán. A Kalandozásaim Budapesten szerzője ezúttal a szerelmet helyezi középpontba, azokat a hosszabb-rövidebb románcokat az életünkben, amelyek lázba hoznak, életben tartanak, mégsem teljesedhetnek ki.

A romantikus irodalommal mostanában furcsa tapasztalataim vannak. Nem csak azért, mert jelentős változásokon megy keresztül, hanem azért is, mert valamiért mostanában nem akadt egyetlen olyan mű sem, amely igazán megfogott volna. Aztán még valamikor tavasszal az írónő jóvoltából beleolvashattam a kötet egy részletébe, és már akkor alig vártam, hogy az egész elkészüljön. Aztán abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy előolvasóként elolvashattam a teljes kötetet. És egyszerűen imádtam.

Furcsa tőlem ilyen szavakat hallani, hiszen én mindig azt mondogatom, hogy a kritika legyen objektív, és minden mű értelmezésekor maradjunk a meghatározott műfaji keretek között, de már akkor tudtam, hogy nem leszek erre képes, amikor az első néhány részletet elolvastam. Donászi Franciska stílusa ugyanis annyira magával ragadott, hogy egyszerűen szemet hunytam a hibák felett. És ilyen az én esetemben nagyon ritkán fordul elő. A Csókvírus ugyanis annyira életszagú, és annyira reálisan vázolja fel az emberi kapcsolatokat, hogy egy pillanatra felidézi bennünk a saját próbálkozásainkat, erőfeszítéseinket arra, hogy megtaláljuk a nagy szerelmet és a harmóniát az életünkben. A modern nő problémái elevenednek meg, akinek már korántsem könnyű párra lelnie, hiszen a lehetőségek ugyan megnőttek, az emberek mégis eltávolodtak egymástól. Mindemellett a novellák elbeszélőjének - még ha nincs is mindig kimondva - a saját egzisztenciális válságával is meg kell küzdenie, amitől talán csak még jobban párra akar találni. 

Maga a kötet egyébként rendkívül könnyen fogyasztható. 23 novellát tartalmaz, és mind nagyon rövidek és lényegre törőek. Éppen ezért ideálisak arra, hogy a buszon, a vonaton, vagy éppen az ebédszünetben, vagy az egyetemi előadások között is elolvassunk egyet-egyet. Donászi Franciska úgy hiszem, megtalálta a módot arra, hogy a mondandóját a leghatásosabban közölje, ugyanis  ezek a rövid történetek külön-külön és egységként is remekül rávilágítanak a szerelem keresésének sokszínűségére. 

Összességében tehát a Csókvírus mindenképpen ajánlott olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára. Leginkább azért, mert a történetek a romantikus történetek kliséi helyett a való életből merítenek, és azért is, mert - ugyan a rohanó világban adná magát, hogy a rövidebb történeteket keressük - rettenetesen kevés novelláskötetet olvasunk. Pedig egy jó novella jobb kikapcsolódási forma lehet a buszon mint a telefon értelmetlen görgetése.