Őszi séta a ligetben


Kételyek közt őrlődve,
meggyőződések és elvárások
között keringve,
egy őszi délután a ligetben
kutatom az értelem nyomait.

Vége van a nyárnak,
és mostanában új szelek járnak –
hűvös az a keleti szél.

Csöndesen hullanak a falevelek,
némán virágzik a melankólia,
 vándormadarak keresnek meleg otthont
távol innen, a messze délen.

Aludni tértek a színek.
Bronzvörös fájdalom
és konvenció maradt csupán,
apró virágként megbújva
a halott levelek között.

Megfakult a lélek.
Halkan lépked az úton,
az utolsó emlékpillangókat kutatva.
De az avarban
már csak kérdések maradtak –
értelemgesztenyék és értelemdiók
hevernek szerteszét
a megsárgult ligetben.



Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések