Amióta az Európai Unió elfogadta a hírhedt 13-as cikkelyt, az internet jelentős része felbolydult.  A cikkely új fejezetet nyit a szerzői jogok szabályozásának már egyébként is elég vaskos könyvében. A törvény betartatásának számos problematikus pontja van, a legkiemelkedőbb az, hogy az internetre felkerült tartalmakat robotok vizsgálják majd át a tartalmakat. Ez miért probléma? Mert a robotok nem képesek felismerni, hogy egy adott művet milyen kontextusban használnak fel újra, ez pedig a művészetekre és a kritikára is jelentős hatással lehet. Értelmezzük a művészetek keretében ezt a szabályozást!


A posztmodern művészet egyik alaptétele az intertextualitás. Szerzők idéznek egymástól, játszanak az idézett tartalommal, újraértelmezik, vagy parodizálják azt, tiszteletüket fejezik ki, vagy egy mű által próbálják meg definiálni önmagukat. Ha robotokat szabadítanánk a filmművészetre, amelyek szintisztán csak a tartalmat elemeznék különböző algortimusok alapján, a legtöbb művet jogsértőnek találhatnák, hiszen a kontextustól függetlenül vizsgálnák meg azt. (Persze, itt a jogíj kérdések tisztázottak, a példa azt szemléltette, hogy a filmművészet mennyire egymásból építkezik.)

De nem csak a filmeket nevezhetnénk jogsértőnek. Ugyanez a helyzet az irodalommal, képzőművészettel, az újmédia művészettel, a vizuális kultúránk alapvetően jogsértőnek tűnhet, hiszen mémeket gyártunk, Photoshoppal vágunk össze különböző forrásokból származó képeket, Coubokkal emelünk ki fontos vagy humoros részleteket egy-egy interjúból, beszélgetésből, zenei remixeket készítünk, amelyhez szintén különböző forrásból származó anyagokat használunk, és még hosszasan sorolhatnám tovább a példákat. 

Nemcsak a művészet, a műelemzés is hasonló furcsa, jogsértő helyzetbe kerülhet. A YouTube-on tevékenykedő kritikusok egyöntetűen fejezték ki nemtetszésüket a törvény elfogadásával kapcsolatban. Hogyan végezzenek kritikai tevékenységet, ha a kritika tárgyát a videóban nem jeleníthetik meg? Hogyan beszéljenek egy vizuális vagy zenei jelenségről, ha nem mutathatnak példákat? 

A 13-as cikkely legnagyobb problémája, hogy nem életszerű. Vitathatatlan, hogy a szerzői jogok érvényesítéséhez az interneten is meg kell szabni a keretet, azonban szinte végtelen mennyiségű, másodpercenként bővülő információmennyiséget kell szabályozni. A robotok nem képesek különbséget tenni hommage, idézet, paródia és kritika, valamint a tényleges visszaélések között, az emberi erőforrások pedig korlátozottak és végesek. Ez a problémás helyzet pedig azt eredményezheti, hogy nem csak az internet, a művészet szabadsága is sérülhet.




0 Megjegyzések