Viszonylag ritkán fordul elő velem, hogy egy könyvsorozatot nem az első művel kezdek. Emma Chase Felséged szolgálatában című regényével, amely az Uralkodj magadon! sorozat harmadik darabja, azonban pont ez volt a helyzet. Egy önmagában is értelmezhető történetet olvashattam, de volt néhány problémám.


Vannak olyan élethelyzetek, amikor szinte kötelező beiktatni néhány nagyon könnyed, nagyon kiszámítható művet az életünkbe. Ilyenkor az ember agyát már annyi nagy hatás érte, hogy egy komolyabb mondandójú, nagyobb energiákat igénylő könyv felemésztené a maradék agysejteket, és az olvasás élménye nem kikapcsolna, hanem még inkább lefárasztana és kifacsarna. Egy nagyon hosszú idegörlő periódus után az életemben én is úgy választottam meg a nyári olvasmányaim egy részét, hogy azok ne akarjanak többről szólni, mint ami egyébként a borítón is megjelenik. A Misterrel nagyon mellényúltam, a többi szórakoztató irodalmi olvasmányommal azonban nem. A Felséged szolgálatában pedig alapból lépéshátrányból indult, hiszen a Mister után következett, amelyről nagyon sok nagyon rossz dolgot írtam. A felháborodásom azóta egy kicsit megenyhült, a zsáner okozta csömöröm azonban nem múlt el teljesen, így ezen a könyvön is éreztem a nyomait. 

A Felséged szolgálatábantól épp azt kaptam, amire előzetesen számítottam. A történet zanzásítva a következő: a testőr belezúg a királyi család egyik tagjába, vonzalmuk kölcsönös, és noha minketten azért küzdenek, hogy a köztük lévő szenvedély ne kapjon lángra, ez mégis megtörténik. Emma Chase bátran játszik a tündérmesék eszköztárával, pikáns jelenetekkel és humorral fűszerezve.  Nem kaptam meg tőle azt a pluszt, amelyet a sorozat ismerői igen, ebben a kötetben ugyanis megjelenik néhány korábbi karakter, akikről így hírt kapunk, és azért olvasóként elmondhatjuk, mindannyian szeretjük tudni, mi történt a karakterekkel az utolsó mondatot követően. 

Minden bizonnyal az, hogy ezt az élményt nem élhettem meg, levont a regény értékéből, de egyébként pedig a mű során remekül összefoglalták azt is, hogy ki miért, hogyan került oda, ahová, így egyszer sem kellett bután néznem, hiszen minden kérdésre választ kaptam.  Akadtak  azonban fajsúlyosabb problémái is. A hirtelen, és viszonylag nagyszámú időugrások arra utaltak, hogy az írónő kapkodott a cselekményszálak között, és mivel ezek az ugrások megtörték a cselekményvezetést, a történet alapvetően felszínessé és kidolgozatlanná vált, amelyen sajnos sem a humor sem az alapvetően pikáns hangulat nem segített. A regény egyébként  a Több mint testőrt idézi fel bennünk, így nem igazán érhet meglepetés minket olvasás közben, hiszen a karakterek sorsa már eleve elrendeltetett. Ez persze nem baj, hiszen már nincs olyan az irodalom egén, amit ne írtak volna meg, azonban a stílus és a mögöttes tartalom tudna még újat mutatni.

Nem tudott. Végig az az érzésem volt, hogy ez a kötet csak azért született meg, mert az első kettő sikerét egy harmadik darabban is meg ki lehetett aknázni,  biztos megélhetési forrást jelentve az írónőnek,  mivel a sorozat kedvelői egy perc alatt bestsellerré avatják. A sorozatnak még ezen kívül is van egy része, amely minden bizonnyal igazolja az állításomat, a negatív vélemények szaporodó száma azonban azt jelzi, hogy ezek a könyvek már egyáltalán nem az első darabok egyediségét idézik vissza. Ez miért rossz? Azért, mert ha egy szerző elindul a minőségi romlás útján, az nem csak neki és az olvasóinak rossz, hanem az egész zsánerre káros hatással van, hiszen minél nagyobb példányszámban fogy egy silányabb minőségű alkotás, annál hamarabb válik mintává, ami tágabb kontextusban vizsgálva az egész irodalomra kártékony hatással van.

Összességében a Felséged szolgálatában egy amolyan egyszer olvasós nyári matinéregény volt a számomra, amelynek a számos negatív pontja ellenére is voltak kiemelendő pontjai. A karakterek azonosulhatók voltak, Logant szinte meg is kedveltem. Tény, hogy a könyvben rejlő ötleteket sokkal jobban is ki lehetett volna aknázni, és hogy ezt a történetet már többször is láthattuk vagy olvashattuk, de mint ahogy a cikk elején is mondtam, néha szükség van ilyen alkotásokra is.  

0 Megjegyzések