Advertisement

Main Ad

"Nem igazán gondolkodom zsánerekben" - interjú L.J. Wesley-vel


L.J. Wesley neve az Egy elképzelt könyv rendszeres olvasóinak egyáltalán nem lehet ismeretlen, hiszen közel két éve már készítettem vele egy interjút, és a Brooke című regényéről is írtam értékelést.  Most az azóta eltelt időszakról beszélgetünk. A három legutóbb megjelent könyvéről, a járványhelyzetről, a Mogul Kiadóval való együttműködésről és a jövőbeli terveiről is kérdeztem a szerzőt. 


A legutóbbi interjúnk óta eltelt közel két év. Mi történt veled azóta?

Ami azt illeti, elég sok minden. Kiköltöztem Írországba, aztán vissza Budapestre. Megjelent a 12 első randi, és persze brutálisan sokat dolgoztam a Hetedhét Birodalommal. Ráadásul, hogy véletlen se legyen egyszerű, visszatértem a játékfejlesztéshez is, úgyhogy a szabadidő, mint olyan, eltűnt az életemből.

Csatlakoztál a Mogul Kiadó szerzőihez is. Mik a tapasztalataid a kiadóval? Mennyivel lett könnyebb számodra a könyveid értékesítése?

Igazából már az Egy űrállomás-takarító naplója bővített verziója is a Mogulnál jött ki. Azt igazából nem tudom, hogy mennyivel könnyebb így az értékesítés, de az biztos, hogy a terhek egy részét
levették a vállamról, hisz’ ha valaki nem közvetlen tőlem, hanem a webshopból rendel könyvet, akkor azzal nekem semmi dolgom nincs. A kiadónak köszönhetem azt is, hogy a jelenlegi szerkesztőmmel dolgozhatok, akivel sikerült igazán remekül egymásra találnunk, így bizton állíthatom, hogy egy remek, szórakoztató könyvet adunk ki a kezünkből.

A Skicc című könyved koncepciója nagyon különleges, hiszen mint egy napló, arra ösztönzi az olvasóját, hogy ő töltse meg történetekkel. Hogyan született ez az ötlet?

Rengeteg olyan könyvvel találkoztam, aminél úgy éreztem, hogy túlságosan belemennek minden apró, lényegtelen részletbe, aminek hatására olyan hosszú regények készülnek, hogy az én időbeosztásom mellett néha két hónapba is beletelik, amíg elolvasom. Több író ismerősöm is azt mondta, hogy ők egyszerűen nem tudnak röviden írni. Kicsit körbenéztem internet szerte, és találtam egy angol kiadványt, ami ugyan nem volt túl népszerű, de a koncepciója tetszett. Innen jött végül az ötlet, bár én több megkötést hoztam a Skiccben, hogy még inkább arra késztessem az embereket, hogy hagyják el a konfortzónájukat. Saját bőrömön megtapasztalva, ez egyébként meglehetősen nehéz.
  
A 12 első randi a párválasztás nehézségeiről szól a tőled megszokott humoros formában. Mennyire merítettél a saját életedből?

A saját életem nem volt benne, de egy ismerősöm elég sok ötletet adott a saját, rossz tapasztalatai alapján. Persze, egy kicsit ezeket is ki kellett színezni, hogy érdekesebb legyen, de sok alapot kaptam tőle. Ezen felül még a Google volt nagy segítségemre, sok cikk foglalkozott szörnyű randikkal, főleg Amerikában.
  
A legújabb regényed, a Hetedhét birodalom ismert mesebeli hercegnők életét mutatja be attól a ponttól, amelynél a történetük véget ér, vagyis a heppiendről. Hogyan született meg a könyv ötlete, és kiknek ajánlanád?

A Hetedhét Birodalom alapvertően Hófehérke sztoriját viszi tovább, bár más hercegnők is felbukkannak benne kisebb-nagyobb szerepben. Az ötlet igazából M. G. Brown hibája. Valamiért arról beszélgettünk, hogy rengeteg kihagyott ziccer van ezekben a régi mesékben, amiket el lehetne mondani. El is kezdtem neki sorolni, hogy mikre gondolok, amire természetesen egy jól irányzott „hülye vagy” választ kaptam. Meg is írtam még ekkor azt a nagyjából egy oldalas szöveget, ami ma már a Hetedhét birodalom prológusának az alapját képezi.



 Úgy tudom, a jelenlegi járványhelyzet miatt a Hetedhét birodalom megjelenését is halasztani kellett. Mit gondolsz, a jelenlegi helyzet mennyire befolyásolja azt, hogy például hány könyvet vásárolunk? Mennyire lesz nehéz a könyviparnak helyreállni a járvány után?

Igen, sajnos el kellett halasztani. Eredetileg a Könyvfesztiválra jelent volna meg, de amikor bejelentették, hogy az esemény elmarad, némi vívódás után, úgy döntöttünk a kiadóval, hogy a Könyvhétre csúsztatjuk a megjelenést. Ugyan jelenleg jó esély van rá, hogy Könyvhét sem lesz, a megjelenést már nem toljuk tovább, június 4-én megjelenik a könyv.

A magyarországi könyvkiadás a különböző események köré szerveződik, a legtöbb eladás is nagyjából ezeken történik, ennek ellenére úgy látom, hogy most azért elég sokan vásárolnak online, persze ez többek közt annak is köszönhető, hogy az Alexandra és a KMK is elég durva leárazásokkal csinált online raktárvásárt. Abban biztos vagyok, hogy most az egész szakma nehéz helyzetbe kerül, de remélem, hogy jövőre már minden újra a régi kerékvágásban lesz, és persze azt is, hogy egyetlen kiadó sem rokkan bele a jelenlegi helyzetbe.
  
Mit tanácsolsz írótársaid számára, hogyan vészeljék át ezt az időszakot?

Erre nekem is tanács kéne leginkább. J Igazából, egy írót maga a karantén és a #maradjotthon mozgalom annyira nem hat meg. Otthon lenni jó, legalább van időnk írni. A probléma inkább az, hogy anyagilag kibírjuk, hisz’ most nincs semmi más, csak az online értékesítések. Se könyvtári előadások, se semmi, amivel némi pluszra tudnak esetleg szert tenni. Mindenesetre, kitartást mindenkinek, lesz még jobb.
  
Mit tervezel a jövőben? Milyen zsánert szeretnél kipróbálni még?

Nem igazán gondolkodom zsánerekben. Jelenleg írogatok egy Wattpad sztorit, karantén idejére, ami egy korábbi karakterem, Brooke szemszögéből mutatja be, hogy milyen is ez az egész helyzet.
A következő regényem még nem döntöttem el, van több megkezdett vázlat, ötletleírás, a krimitől kezdve, a posztapokaliptikus kalandon át a steampunk… izéig. Szóval, írni van mit, csak rá kell jönnöm, melyik akarja éppen, hogy elkészüljön.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések