"Szerintem versekkel is lehet valaki véleményvezér” - interjú László Gyopárral I Instaköltészet testközelből

Az Instaköltészet testközelből interjúsorozat  célja nem csak az, hogy megismertessek pár tehetséges szerzőt, hanem hogy együttesen megvizsgáljuk, milyen lehetőségeink, eszközeink vannak az alkotásra. Hogy miképpen lehet boldogulni? Hogyan lehet kitűnni a tucatszövegek mögül? Hogyan látják a kortárs költészet helyzetét a feltörekvő ifjú tehetségek?  Ma László Gyopár, a gyogy.ir oldal szerkesztője válaszol.

Mondj röviden pár szót magadról!

24 éves vagyok, Erdélyben, Marosvásárhelyen élek.

Hogyan szeretted meg a költészetet? Mikor írtad az első versed?

Nem tudom behatárolni, hogy mikor szerettem meg, mindig is részét képezte az életemnek. Még ovis lehettem, amikor megszületett az első „versem”, és később is gyakran szedtem rímbe a körülöttem zajló eseményeket. Persze ezek kis ostoba irkafirkák, néhány ma is meg van, és ha elolvasom őket, nagyon kínosan érzem magam :D

Honnan inspirálódsz? Kik a kedvenc költőid? Vannak olyan kortárs szerzők, akiket az Instagramon is követsz?

Természetesen elsősorban az életem, a körülöttem és bennem levő világ, de szeretek teljesen a képzeletemre hagyatkozni, akár olyansmit is leírni, amit még nem tapasztaltam. A kedvenceim József Attila, Pilinszky János és Fodor Ákos. Instagramon pedig nagyon sok tehetséges szerzőt követek, de nem szeretnék senkit kiemelni, mivel szerintem mindenki egyformán különleges.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

#kortársköltészet #marosvásárhelyiversek #lászlógyopár #instaköltészet #mik #pársoros #napivers

László Gyopár (@gyogy.ir) által megosztott bejegyzés, Febr 13., 2020, időpont: 9:08 (PST időzóna szerint)

Van olyan téma vagy műfaj, amit különösen kedvelsz?

Talán az egysorosok, amik a legközelebb állnak hozzám. Szeretem a sűrített gondolatokat, történeteket.

Mi a helyzet a prózával? Kipróbáltad, vagy kipróbálnád magad ebben a műfajban?

Próbáltam, és talán egyszer újra megpróbálom, de az eddigi tapasztalataim alapján nem nekem való.

Szerinted milyen előnyei és hátrányai vannak az Instagramnak? Mekkora "lépéshátrányból" indul az, aki szöveges tartalmakat oszt meg ezen a felületen? Neked vannak negatív tapasztalataid?

Mindenképp előnynek számít az, hogy sok emberhez eljuthat a mondanivalónk, viszont azzal számolni kell, hogy sokan olvasás nélkül továbbgörgetik, és akad, aki egyenesen cikinek tartja a költészetet... Viszont hátrányt én nem látok ebben, talán fennállhat a veszélye annak, hogy ha Instagramon kívül is próbálkozol, akkor nem vesznek komolyan. De ez az ítélkezés bárki részéről butaság lenne.

Az instaköltészet helye az irodalmi diskurzuban eléggé periférikus, a kritikusok, irodalmárok ugyanis elég negatív képet festenek róla. Ugyanakkor viszont ez a legalkalmasabb platform arra, hogy a költészet a fiatalabb generációkhoz is eljusson. Te mit gondolsz, hogyan lehetne az instaköltészetet elfogadottabbá tenni? Lehet egyáltalán az egyes ágakat (pl. szép- szórakoztató irodalom vagy költészet- instaköltészet) rangsorolni, vagy szembeállítani egymással?

Akinek negatív véleménye van az instaköltészetről, feltehetően minden alkotást olvasott már... Nem lehet és nem is kell szembeállítani ezeket az ágakat. Ha az alkotás, ami kikerül, nem romboló hatású, és legalább egy emberben elindított valamit, már megérte.

Az Instagram az emberek tudatában gyakran összemosódik az influenszerséggel. Szerinted szövegekkel, versekkel lehet valakiből influenszer? Mi lehet az instaköltő szerepe, feladata?

Ez lehet, hogy nem hangzik jól, de szerintem a cél az lenne, hogy újra divatba hozzuk a költészetet és erre tökéletes helyet biztosít az Instagram. Szerintem versekkel is lehet valaki „véleményvezér”, sőt...

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

#kortársköltészet #marosvásárhelyiversek #lászlógyopár #instaköltészet #mik #pársoros #napivers

László Gyopár (@gyogy.ir) által megosztott bejegyzés, Jan 7., 2020, időpont: 12:34 (PST időzóna szerint)

Szerinted ma milyen lehetőségei vannak egy kezdő szerzőnek ahhoz, hogy írásai nagyobb publikum elé kerüljenek? Elegendő-e csak a szöveges tartalom, vagy sikeresebb az, aki személyesebb tartalmakat is megoszt magáról?

Mindegyre vannak pályázatok, lehet próbálkozni folyóiratoknál, onnan már érkezhet szakmai kritika, és ha elég kitartóak vagyunk, idővel csak sikerül, feltéve, ha ez a mi utunk. 

Ha valaki igazán jó, akkor elegendő csak a szöveg, de ez nagyon ritka. Emberek vagyunk, és szeretünk leskelődni, szóval mindenképp nagyobb az érdeklődés, ha a szöveg mellett személyes tartalmak is vannak.

Szerinted manapság mennyire fontos az, hogy egy költő kötettel rendelkezzen? Elegendő-e csak a vizuális tartalom?

Nem fontos, de elég menő :D

Szerinted van olyan tanács, amit kezdőként érdemes megfogadni? Ha igen, mi az?

Ha komolyan akarsz foglalkozni az írással akkor ne bízd el magad, mert az a fejlődés útjába állhat. Szeresd amit csinálsz, teljes lényeddel írj, de fogadd el a kritikát és törekedj arra, hogy megtaláld önmagad. Senki sem születik Petőfinek, még maga Petőfi sem - és ezt mind magamnak is mondtam.

Mik a jövőbeli terveid? Mi a célod az írással?

Idővel szeretnék egy (vagy több) saját kötetet, de egyelőre mindenképp a fejlődés a célom.

Illusztráció: Pápai Barna

Tetszett a bejegyzés? További tartalmakra vágysz? Kövess Facebookon,  Instagramon,  YouTube-on és Twitteren!

Lennél a mecénásom? Hívj meg egy kávéra Patreonon!